Számlázási kötelezettségek és a NAV Online Számla

Mikor kötelező számlát kiállítani?

Az áfaalany egyéni vállalkozó köteles számlát kibocsátani a belföldön, ellenérték fejében teljesített minden termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról, a vevő, megrendelő számára, attól függetlenül, hogy az áfaalany-e vagy magánszemély. A számlaadási kötelezettség a kapott előlegre is kiterjed, egy kivétellel: nem áfaalany és nem is jogi személy vevőtől kapott, 900 000 forintot el nem érő előleg esetén nem kötelező számlát kiállítani, ha a vevő ezt nem kéri.

Ha a vevő magánszemély, és nem kér számlát, a törvény sok esetben nyugtaadási kötelezettséggel is beérheti, ez azonban tevékenységtől függ, és bizonyos tevékenységeknél (jellemzően kiskereskedelem, vendéglátás) pénztárgép használata is kötelező lehet. Alanyi adómentes vállalkozónak is ki kell állítania a számlát minden értékesítéséről, csak arra nem áfát, hanem az "AM" jelölést kell rávezetni.

Mit kell feltüntetni a számlán?

Az Áfa tv. 169. §-a sorolja fel a kötelező tartalmi elemeket. A leggyakrabban előforduló, minden számlán szereplő adatok:

• a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja,
• a számla kibocsátásának kelte és a teljesítés időpontja (ha eltér a kibocsátás keltétől),
• az eladó és a vevő neve és címe, valamint az eladó adószáma,
• ha a vevő az adott ügylet után adófizetésre kötelezett, vagy a vevő közösségi adószámán történik az értékesítés, a vevő adószáma is,
• az értékesített termék megnevezése, mennyisége, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése, mennyisége,
• az egységár és az adóalap (áfa nélküli ellenérték),
• az alkalmazott adómérték, illetve, adómentesség esetén, az arra utaló jogszabályi hivatkozás vagy más egyértelmű megjelölés (pl. "AM"),
• az áthárított adó összege, forintban kifejezve,
• a fizetendő végösszeg.

Emellett a számlán fel kell tüntetni az "e.v." jelölést és a vállalkozó nyilvántartási számát, ha egyéni vállalkozóként számláz. Speciális helyzetekben további megjelölés szükséges: fordított adózású ügyletnél "fordított adózás", meghatalmazott általi számlázásnál, ha a vevő állítja ki a saját nevében, "önszámlázás", kisadózóként (kata) történő adózás esetén pedig a "Kisadózó" kifejezés.

Meddig kell kiállítani a számlát?

A számlát főszabály szerint a teljesítésig, előleg esetén annak kézhezvételéig, de legfeljebb ésszerű időn belül kell kibocsátani. Az "ésszerű idő" konkrét, esetenként eltérő hosszúságú:

• Ha az ellenértéket legkésőbb a teljesítéskor, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megtérítik, a számlát haladéktalanul, a teljesítéskor ki kell állítani.
• Ha az ellenértéket ezután, halasztva térítik meg (a jellemző eset, amikor a vevő fizetési határidőt kap), a számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kibocsátani.
• Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnél, illetve olyan, más tagállamban teljesített szolgáltatásnál, amely után a megrendelőt terheli az adófizetési kötelezettség, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kiállítani.

NAV Online Számla: a valós idejű adatszolgáltatás

2021 óta minden, belföldi adóalanynak kiállított számla adatait be kell küldeni a NAV Online Számla rendszerébe, értékhatártól függetlenül: ez a szabály korábban csak a 100 000 forintot elérő áthárított adótartalmú számlákra vonatkozott, ma már gyakorlatilag minden számlára kiterjed. Ha a számlázás NAV-kompatibilis számlázó programmal történik, az adatszolgáltatás automatikusan, valós időben, közvetlenül a számla kiállításakor megtörténik. Ha a vállalkozó kézzel (pl. hagyományos számlatömbben) állítja ki a számlát, az adatokat utólag, önállóan kell rögzítenie a NAV Online Számla portálon:

• általános esetben a számla kiállítását követő 4 naptári napon belül,
• ha a számla áthárított adótartalma eléri vagy meghaladja a 500 000 forintot, legkésőbb a kiállítást követő 1 napon belül.

Egy jól beállított, NAV-kompatibilis számlázó program használata emiatt nem csak kényelmesebb, hanem el is kerüli azt a kockázatot, hogy egy kézi számla adatszolgáltatását elfelejtsék vagy elkésve teljesítsék.

Javítás, helyesbítés, sztornó

Ha egy kiállított számla hibás vagy módosítani kell (például téves összeg, elmaradt teljesítés), azt nem szabad egyszerűen átírni vagy megsemmisíteni: a törvény szerint módosító (helyesbítő) számlával, teljes érvénytelenítés esetén érvénytelenítő (sztornó) számlával kell rendezni, amely egyértelműen hivatkozik az eredeti számlára. Ezeknek a bizonylatoknak az adatait ugyanúgy be kell küldeni a NAV Online Számla rendszerébe, mint az eredeti számláét.

Mi a tétje a mulasztásnak?

A számla-, illetve nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, valamint a nyilvántartás-vezetési kötelezettség megsértése, beleértve a NAV Online Számla adatszolgáltatás elmaradását vagy késedelmét is, 2026-ban akár 2 000 000 forintos mulasztási bírsággal is sújtható; ez a 2024. augusztus 1-jétől hatályos, megemelt bírságmaximum. Az egyéb, számlázással közvetlenül nem összefüggő mulasztásokra ilyenkor az általános, alacsonyabb bírságmaximum vonatkozik.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (net.jogtar.hu), a NAV 18. számú, "A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai" című információs füzete, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és a mulasztási bírság felső határát megemelő 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet.

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.