Pénztárgép, nyugtaadás és az e-nyugta

Mikor kell nyugtát adni?

Ha a vevő nem kér számlát, és készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel (bankkártyával) fizet, az eladást nyugtával kell igazolnod. A nyugtaadási kötelezettség tehát nem azonos a számlázási kötelezettséggel: sok kis, magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozónál a nyugta az alapértelmezett bizonylat, a számla csak kérésre készül.

Mikor kötelező pénztárgépet használni?

A nyugtaadási kötelezettségnek főszabály szerint kézi nyugtatömbbel (szigorú számadású nyomtatvánnyal) is eleget lehet tenni. Bizonyos, a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet mellékletében felsorolt tevékenységeknél azonban kötelező pénztárgépet használni a nyugták kiállításához. Ide tartozik jellemzően:

• a kiskereskedelem legtöbb formája;
• a vendéglátás (étterem, kávézó, gyorsétterem, cukrászda);
• egyes testápolási, fizikai közérzetet javító szolgáltatások (pl. masszázs, szolárium, szauna);
• a taxis személyszállítás;
• egyes javítószolgáltatások (pl. gépjármű-, háztartásigép-javítás);
• a gyógyszertári kiskereskedelem;
• egyes szálláshely-szolgáltatások.

A pontos, tevékenységi kód (ÖVTJ/TEÁOR) szerinti lista a rendelet mellékletében található. Ha bizonytalan vagy, hogy a tevékenységed pénztárgép-köteles-e, érdemes ott vagy egy könyvelővel egyeztetve ellenőrizni. A pénztárgépek évek óta úgynevezett online (adóügyi ellenőrző egységgel, AEE-vel felszerelt) gépek, amelyek valós időben küldik a NAV-nak a kiállított nyugták adatait.

Az e-nyugta: mi változik 2026 szeptemberétől?

Az e-nyugta bevezetése 2025. július 1-jén önkéntes szakasszal indult, a kötelező adatszolgáltatási határidőt pedig a kormány 2026. szeptember 1-jére tolta ki. Fontos, hogy nem feltétlenül egy konkrét eszköz (az "e-nyugta app") használata válik kötelezővé, hanem minden nyugtaadásra kötelezett vállalkozónak elektronikusan kell adatot szolgáltatnia a kiállított nyugtákról a NAV központi nyugtatárába; ez a kötelezettség azokra is vonatkozik, akik eddig kézi nyugtatömbbel dolgoztak, nem csak a pénztárgépeseket érinti.

A megfelelésre több út is van:

• ha egyébként is mindig számlát állítasz ki (nem nyugtát), ez a kötelezettség nem érint;
• felhőalapú e-pénztárgép: a NAV ingyenes alkalmazása, stabil internetkapcsolat mellett használható, jellemzően kis forgalmú, alkalmanként nyugtát adó vállalkozóknak praktikus;
• hardveralapú elektronikus pénztárgép (EPG): a jelenlegi, hagyományos online pénztárgépet (OPG) használóknak, akik a meglévő eszközüket cserélik vagy frissítik.

Aki jelenleg hagyományos online pénztárgépet használ, annak 2028-ig van ideje áttérni az elektronikus pénztárgépre. A régi típusú gépek eddig maradnak használhatók, utána fokozatosan kivezetik őket. Mivel az átállás pontos technikai részletei és a beszerezhető, NAV-jóváhagyott megoldások köre folyamatosan bővül, érdemes a NAV honlapján az aktuális, hivatalos listát megnézni, mielőtt eszközt vásárolsz vagy cserélsz.

Mi a tét a mulasztásnál?

A nyugtaadási kötelezettség (és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás) elmulasztása ugyanabba a számlázási és nyilvántartási mulasztásokra vonatkozó, akár 2 000 000 forintos bírságkategóriába tartozik, mint a számla ki nem állítása. Súlyosabb vagy ismételt esetben a NAV átmenetileg, akár napokra, be is zárathatja az üzletet.

Gyakorlati tanács

Ha eddig csak alkalmanként, kézi nyugtatömbbel adtál nyugtát (a legtöbb, nem pénztárgép-köteles, szolgáltató jellegű egyéni vállalkozónál ez a jellemző), 2026 szeptembere előtt érdemes átgondolnod, melyik megfelelési utat választod: a legegyszerűbb megoldás sok kisvállalkozónak az, ha a nyugta helyett inkább mindig számlát állít ki; ez esetben az e-nyugta-kötelezettség eleve nem vonatkozik rád.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, a pénztárgépek műszaki követelményeiről szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (net.jogtar.hu), valamint az e-nyugta bevezetéséről szóló kormányzati tájékoztatók.

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.