Tárgyi eszközök és értékcsökkenési leírás (écs)

Kire vonatkozik ez a szabály?

Az értékcsökkenési leírás kizárólag a vállalkozói szja szerint adózó (tételes költségelszámolású) egyéni vállalkozókat érinti. Az átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolhat el értékcsökkenési leírást: a törvényi költséghányad már eleve tartalmazza az eszközbeszerzések fedezetét is, ezért nála nincs helye külön écs-elszámolásnak.

A 200 000 forintos határ

A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, illetve nem anyagi jószág beszerzési vagy előállítási költsége egy összegben, a beszerzés évében elszámolható költségként, ha az egyedi értéke nem haladja meg a 2026-ban is érvényes 200 000 forintot. E fölött az eszköz beszerzési költségét több évre elosztva, értékcsökkenési leírásként kell elszámolnod.

Az écs alapja és a leírási kulcsok

Az écs alapja a beruházási költség: áfaalanyoknál az áfa nélküli, egyébként (pl. alanyi adómentes vállalkozónál) az áfával növelt beszerzési ár. A pontos leírási kulcsokat tevékenységenként és eszköztípusonként az Szja tv. 11. számú melléklete határozza meg: a leggyakoribb kulcsok:

• Gépek, berendezések, felszerelések általános kulcsa: 14,5% évente (nagyjából 7 év alatt írható le).
• Számítástechnikai eszközök (pl. számítógép): 33% évente.
• Az épületek és egyéb ingatlanok écs-kulcsa az épülettípustól függően eltérő, jellemzően évi néhány százalék, ezekhez érdemes közvetlenül az Szja tv. 11. számú mellékletét vagy könyvelőt segítségül hívni.

Az évközi beszerzésnél főszabály szerint napi időarányosítással kell számolni az adott év écs-jét, de két kivétel esetén ettől el lehet tekinteni, és a beszerzési ár egyszerűen két év alatt, 50-50%-ban írható le: a 200 000 forint egyedi értéket meg nem haladó (de écs-sel elszámolni kívánt) eszközöknél, valamint a 33%-os norma alá tartozó eszközöknél (például a számítógépnél). Emellett a korábban még használatba nem vett, 14,5%-os kulcs alá tartozó eszközökre, illetve a kizárólag film- és videógyártást szolgáló gépekre, berendezésekre 50%-os gyorsított écs is választható.

Vegyes használatú eszközök: az átalány-écs

Ha egy tárgyi eszközt nem kizárólag üzleti célra használsz, ez a leggyakoribb eset a saját, magáncélra is használt személygépkocsinál, de más, vegyes hasznosítású eszközöknél is előfordulhat, a törvényi écs-kulcsok szerinti tételes elszámolás helyett választhatod az átalány-écs-t: egyszeri, a használatbavétel évében elszámolható összeget, amelynek felső korlátja

• az éves bevétel 1%-a, de
• legfeljebb az adott eszköz(ök) nyilvántartási értékének 50%-a,
• saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsinál pedig legfeljebb annak beszerzési árának 10%-a.

Ez a szabály sok kis- és középvállalkozó számára gyakorlatiasabb, mint a személygépkocsi tételes, kilométer- vagy útnyilvántartás-alapú écs-elszámolása.

Mikor számolható el a teljes gépkocsi-écs?

A saját tulajdonú személygépkocsi beszerzési ára csak akkor számolható el a normál écs-szabályok szerint (nem átalányban), ha a jármű kizárólag üzemi célú: ez a gyakorlatban csak a személygépkocsi-bérbeadással vagy személyszállítással foglalkozó egyéni vállalkozóknál teljesül, akiknél a gépkocsi a tevékenység közvetlen tárgya vagy eszköze, más célra részben sem használják, és ezt az üzleti nyilvántartásaik egyértelműen alá is támasztják. A legtöbb más tevékenységet folytató vállalkozónál a fenti átalány-écs szabály alkalmazandó. A gépjármű üzemeltetésének, azaz az üzemanyag- és fenntartási költségnek az elszámolásáról (nem az écs-ről) a gépjármű költségeiről szóló cikkben olvashatsz.

Mi történik az eszközzel a vállalkozás megszűnésekor vagy értékesítésekor?

Ha a tevékenység megszűnik, a 200 000 forint alatti, korábban egy összegben elszámolt tárgyi eszközök leltár szerinti értékét bevételként kell figyelembe venni. Ha egy még écs alatt lévő, korábban egy összegben elszámolt eszközt a beszerzéstől számított 3 éven belül, ellenszolgáltatás nélkül adsz át valakinek, a korábban elszámolt beszerzési érték egy része is bevételnövelő tételként jelentkezhet: ezekről bővebben a nyilvántartás-vezetésről szóló cikkben és könyvelőddel érdemes egyeztetni.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, elsősorban a 4., 10. és 11. számú melléklet (net.jogtar.hu), valamint a NAV 3. számú, "Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" című információs füzete (2026. 02. 20.).

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.