KATA ma: kinek maradt, és miért nem választhatja a legtöbb vállalkozó

A 2022-es reform: a "régi" és az "új" KATA

2022. szeptember 1-jéig a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) gyakorlatilag bármely egyéni vállalkozó számára elérhető, széles körben használt adózási mód volt. A 2022. évi XIII. törvény ezt alapvetően átalakította: a korábbi, tág jogosultsági kört egy sokkal szűkebbre cserélte, amely a mai napig érvényben van. A legtöbb korábbi katás vállalkozó azóta átalányadóra vagy vállalkozói szjára tért át.

Ki választhatja ma a KATA-t?

A KATA-t kizárólag főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó választhatja. Nem minősül főfoglalkozásúnak, és ezért nem választhatja a KATA-t, a teljesség igénye nélkül, aki a hónap minden napján

• legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (a több munkaviszony munkaideje összeadva),
• a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytat (azaz saját jogú nyugdíjas),
• uniós vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alapján külföldön biztosított,
• 25 évesnél fiatalabb, és köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
• rokkantsági ellátásban részesül legalább 50%-os egészségi állapotromlás mellett, vagy 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.

Nem választhatja a KATA-t az sem, akinek az adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, illetve aki saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből szerez bevételt. (Az ingatlan-bérbeadás adózásáról, amely a katától függetlenül is eltér a vállalkozói bevétel adózásától, a bérbeadásról szóló cikkben olvashatsz bővebben.) A kizáró feltételek teljes felsorolását a NAV 99. számú információs füzete tartalmazza.

A legfontosabb korlátozás: honnan jöhet a bevétel?

Ez a szabály zárja ki a KATA-ból a legtöbb, cégeknek dolgozó szabadúszót, fejlesztőt, tanácsadót: a kisadózó egyéni vállalkozó nem szerezhet bevételt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőtől, vagyis gyakorlatilag bármilyen vállalkozástól, szervezettől, önkormányzattól, akár külföldi kifizetőtől is, csak közvetlenül magánszemélyektől. Az egyetlen kivétel a taxis személyszállítás.

Ha egy kisadózó mégis kifizetőtől szerez bevételt, a KATA-alanyisága automatikusan, visszamenőlegesen megszűnik, a bevétel megszerzését megelőző nappal, és ezt a vállalkozónak 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-nak. Aki elveszíti így a jogosultságát, a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja újra a KATA-t.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a KATA ma jellemzően azoknak a vállalkozóknak elérhető, akik kizárólag lakossági ügyfeleknek dolgoznak, például lakásfelújítók, takarítók, kertészek, magánórát adó oktatók, fodrászok, nem pedig azoknak, akiknek cégek a megrendelői.

Mennyi az adó, és mit vált ki?

A kisadózó egyéni vállalkozónak havi 50 000 forint tételes adót kell fizetnie, az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett hónapjára, arányosítás nélkül, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A tételes adó megfizetésével a kisadózó mentesül a vállalkozói szja (vagy átalányadó), a saját szja és tb járulék, valamint a szocho megállapítása, bevallása és megfizetése alól: ez a rendszer legnagyobb egyszerűsítése. (Arról, hogy nem katásként hogyan kell szochót fizetni, a szochóról szóló cikkben olvashatsz.)

Ha a kisadózói bevétel egy naptári évben meghaladja a 18 000 000 forintos keretösszeget, a meghaladó rész után 40%-os különadót kell fizetni, amelyet az adóévet követő február 25-ig kell megfizetni és bevallani. A különadó megfizetése nem mentesíti a vállalkozót a tételes adó alól; a kettő egymás mellett érvényesül.

Van-e ellátási jogosultság?

A kisadózó a jogállása fennállása alatt biztosítottnak minősül, tehát táppénzre, CSED-re, GYED-re is jogosultságot szerezhet: ez a KATA egyik előnye a teljesen alanyi jogú GYES-szel szemben, ahol amúgy sincs biztosítási előzményre szükség. Fontos árnyalat viszont, hogy az ellátások számításának alapja a kisadózónál nem a tényleges bevétel, hanem egy fix, havi 108 000 forintos összeg: ez jóval alacsonyabb, mint amit egy átalányadós vagy vállalkozói szja-s vállalkozó a minimálbér utáni járulékfizetéssel elér, ezért a KATA melletti táppénz, CSED vagy GYED összege is ehhez a fix alaphoz mérten alacsony.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (net.jogtar.hu), valamint a NAV 99. számú, "Kisadózó vállalkozók tételes adója" című információs füzete (2026. 02. 20.).

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.