Szociális hozzájárulási adó (szocho) egyéni vállalkozóknak

Az adó alapja: a kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem

Egyéni vállalkozóként a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja attól függ, melyik adózási módot választottad:

• Vállalkozói szja szerint adózóknál a vállalkozói kivét.
• Átalányadózóknál az átalányban megállapított jövedelem, vagyis a bevétel törvényi költséghányaddal csökkentett, adóköteles része.

Az adó mértéke 13%. Ez a cikk a vállalkozói tevékenységből származó jövedelmedre vonatkozik: az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után, ha azt önálló tevékenységként adózod, egyáltalán nem kell szochót fizetni.

A vállalkozói osztalékalap is szocho-köteles

Ha vállalkozói szja szerint adózol, a kivéten felül a vállalkozásodból ténylegesen kivont vállalkozói osztalékalap is szocho-köteles jövedelem, ugyanolyan 13%-os mértékkel, mint a magánszemélyek egyéb osztalékjövedelme. Átalányadózóknál nincs elkülönült vállalkozói osztalékalap, ezért ez a szabály csak a vállalkozói szja szerint adózókat érinti.

Az osztalékalap után nem a lenti minimum adóalap szabálya vonatkozik, hanem a cikk végén ismertetett adófizetési felső határ: a kivéted, az osztalékalapod és az egyéb összevont adóalapba tartozó, illetve tőkejövedelmeid együttes összege után kell szochót fizetni, mindaddig, amíg az a tárgyévben el nem éri a minimálbér 24-szeresét.

A minimum adóalap: legalább a minimálbér után

Ha a tényleges kivét vagy átalányban megállapított jövedelem a minimálbérnél kevesebb, vagy egyáltalán nincs is kivéted az adott hónapban, a törvény akkor is legalább a havi minimálbér után rendeli megfizetni a szochót, feltéve hogy a vállalkozói jogviszonyod főfoglalkozásúnak minősül. Ha a bejelentett tevékenységed legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, a minimálbér helyett a magasabb garantált bérminimumot kell figyelembe venni.

2026-ban ez az összeg havi 322 800 forint, szakképzettséget igénylő tevékenységnél pedig havi 373 200 forint.

Mikor mentesülsz a minimum adóalap szabálya alól?

Nem kell a minimum adóalap után szochót fizetni azokra a napokra, amikor

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesülsz,
• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülsz, kivéve, ha eközben személyesen folytatod a tevékenységet,
• önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesítesz, vagy
• fogva tartott vagy.

Ha ezek a körülmények a hónap egészében fennállnak, az egész hónapra nem kell a minimum adóalap után fizetni; ha csak a hónap egy részét érintik, a minimálbér harmincad részét kell alapul venni az érintett napokra.

Emellett a minimum adóalap szabálya alól teljes egészében mentesülsz, ha másodfoglalkozású egyéni vállalkozó vagy: ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állsz (vagy több munkaviszonyod együttesen eléri a heti 36 órát), vagy ha nappali rendszerű tanulmányokat folytatsz. Ilyenkor a szochót a ténylegesen elért kivét vagy átalányban megállapított jövedelem után, a minimum adóalapra tekintet nélkül fizeted meg.

Nyugdíjas egyéni vállalkozók

A kiegészítő tevékenységet folytató, azaz nyugdíjas egyéni vállalkozónak egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelme után. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a Tbj. szerinti anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó vagy, a szochót az átalányban megállapított jövedelmed éves átlagkereset négyszeresét, 2026-ban a 34 356 720 forintot meghaladó része után meg kell fizetned.

Külföldön biztosítottak

Ha az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség területén, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött államban vagy biztosított, és ezt az illetékes külföldi hatóság igazolásával (jellemzően A1-igazolással) tanúsítod, Magyarországon nem terhel szocho-fizetési kötelezettség a vállalkozói tevékenységedből származó jövedelem után.

Kapcsolódás a katához, az átalányadóhoz és a vállalkozói szjához

Ha katás egyéni vállalkozó vagy, nem fizetsz külön szochót: a havi tételes adó a saját szja- és tb-kötelezettségeddel együtt, egy összegben rendezi a szochót is. Ha átalányadózó vagy vállalkozói szja szerint adózol, a szocho a fenti szabályok szerint, önállóan számítandó és fizetendő, a tb járulékkal párhuzamosan, de attól elkülönülten.

Az adófizetési felső határ

A szocho-fizetési kötelezettség csak addig áll fenn, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelmeid, a vállalkozásból kivont jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap és az árfolyamnyereségből származó jövedelem együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér 24-szeresét, 2026-ban a 7 747 200 forintot. E fölött ezekre a jövedelmekre már nem kell tovább szochót fizetni.

Bevallás és befizetés

Az egyéni vállalkozó a szochót a tb járulékkal együtt, havi bontásban, a 2658-as számú bevallásban, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (net.jogtar.hu), valamint a NAV 3. számú, "Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége" (2026. 02. 20.) és 49. számú, "A szociális hozzájárulási adó" (2026. 01. 16.) című információs füzetei.

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.