Vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése?
Ha átmenetileg vagy véglegesen nem folytatod az egyéni vállalkozói tevékenységed, két, egymástól jogilag és adózásilag is eltérő út közül választhatsz: a szüneteltetés és a megszüntetés. Ez a cikk a különbségeket és a hozzájuk kapcsolódó teendőket foglalja össze.
Szüneteltetés: átmeneti leállás, a vállalkozás megmarad
A szüneteltetés a Webes Ügysegéden jelenthető be, ingyenes, és bármikor kezdeményezhető: akár egy jövőbeli dátummal előre is bejelenthető. A szüneteltetés legalább 1 hónapig, legfeljebb 3 évig tarthat; ha ez alatt nem jelented be a folytatást, a nyilvántartó hivatalból törli a vállalkozást, vagyis a szüneteltetés megszűnéssé alakul.
A szüneteltetés kezdő napjától a tevékenységi körben nem szerezhetsz bevételt és nem állíthatsz ki számlát (a szünetelés előtti teljesítésekhez kapcsolódó helyesbítés, sztornó kivétel). Ezzel egy időben a biztosítási jogviszonyod is szünetel: nem kell tb járulékot és szochót fizetned erre az időszakra, de emiatt egészségügyi szolgáltatásra sem vagy jogosult ezen a jogviszonyon keresztül, hacsak nincs másik, fennálló biztosításod (például munkaviszony). Erről bővebben a biztosítási jogviszonyról szóló cikkben, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék kockázatáról ugyanott olvashatsz.
A szünetelés ideje alatt nem kell soron kívüli bevallást benyújtanod: ezt a NAV kifejezetten megerősíti. Ha áfaalany vagy, a szünetelés kezdetéig lezárul a folyó bevallási időszakod, majd a folytatáskor újraindul. A folytatást (akárcsak a szüneteltetés kezdetét) szintén a Webes Ügysegéden kell bejelentened; ezt követően a vállalkozás a korábbi adószámmal, a korábban választott adózási móddal folytatódik.
Megszüntetés: végleges lezárás
A megszüntetés is a Webes Ügysegéden jelenthető be, ingyenes, és a bejelentés napjával törlik a vállalkozást a nyilvántartásból: ezzel a vállalkozói jogviszonyod véglegesen megszűnik (újraindításhoz új bejelentkezésre volna szükség).
A megszüntetéshez, a szüneteltetéssel ellentétben, záró (soron kívüli) bevallási kötelezettség társul: a megszüntetés napját követő 30 napon belül be kell nyújtanod a bevallással még le nem fedett időszakra vonatkozó összes adó- és járulékbevallásodat (áfa, tb járulék, szocho stb.), az szja kivételével. Az éves szja-bevallást (amely a vállalkozói jövedelmed végleges elszámolását is tartalmazza) a megszűnés évét követő év május 20-áig kell benyújtanod, a szokásos határidővel.
A megszüntetéskor emellett:
- Leltárt kell készítened a készletekről, és rendezned kell a meglévő tárgyi eszközök sorsát: ha ezeket saját, magáncélú használatba vonod ki, ez adózási szempontból bizonyos esetekben bevételnek/jövedelemnek minősülhet, piaci értéken.
- A megszüntetést a helyi iparűzési adó tekintetében a székhelyed szerinti önkormányzatnál is be kell jelentened, saját, önálló határidővel: lásd a HIPA kalkulátor cikkét.
- A korábbi bizonylatokat a megszűnés után is tovább kell megőrizned, az elévülési időn belül: ez a kötelezettség a vállalkozás megszűnésével nem szűnik meg, lásd a nyilvántartás-vezetésről szóló cikket.
Melyiket érdemes választani?
Ha csak átmenetileg (például betegség, külföldi munkavállalás, gyermekvállalás vagy egyszerűen kifutó megrendelésállomány miatt) nem tervezel bevételt szerezni, de a vállalkozást később folytatnád, a szüneteltetés jár kevesebb adminisztrációval: nincs záró bevallás, és a vállalkozás a régi adószámmal éled újra. Ha véglegesen befejezed az önálló tevékenységet, például munkaviszonyba állsz, vagy társas vállalkozásba mész át, a megszüntetés a helyes út, még akkor is, ha ezzel több azonnali teendő jár.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (net.jogtar.hu), valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a soron kívüli bevallási kötelezettségről.
Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.