Számlázás és könyvelés külföldi pénznemben
Ha egy tételt euróban, dollárban vagy más devizában rögzítesz, nem csak az a kérdés, hogy hol adózik az ügylet (erről a külföldi bevételről szóló cikk szól). Azt is el kell dönteni, milyen árfolyamon és milyen dátummal kell forintra átszámítani, méghozzá attól függetlenül, hogy belföldi vagy külföldi ügyfélnek számlázol: a devizában kiállított számla és a devizás bankszámláról fizetett költség forintosítására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, akárhol is van az ügyfeled vagy a beszállítód.
A számla tartalma: mit kell forintban feltüntetni?
Semmi nem tiltja, hogy a számládon a nettó összeg, az egységár és a végösszeg is devizában szerepeljen: az Áfa tv. nem írja elő, hogy a számla teljes egészében forintban készüljön. Egyetlen kötelező kivétel van: ha a számla áfát is tartalmaz, tehát nem alanyi adómentes vagy fordított adózás alá eső ügyletről van szó, az áthárított adó összegét a devizaösszeg mellett forintban is fel kell tüntetni. Ez a szabály biztosítja, hogy a számla befogadója pontosan tudja, mekkora áfát vonhat le, hiszen levonásba csak a forintban feltüntetett összeg helyezhető.
Áfa: melyik árfolyamot kell alkalmazni, és mikori dátummal?
Az áfaalap devizáról forintra történő átszámításához a törvény alapesetben a belföldi, pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet, jellemzően a vállalkozó saját bankja, devizaeladási árfolyamát rendeli alkalmazni. Emellett választható az MNB, illetve az EKB hivatalos árfolyama is, ezt azonban előzetesen be kell jelentened a NAV-nak, egyéni vállalkozóként a T101E nyomtatványon, mielőtt először alkalmaznád. A választás a bejelentés évét követő naptári év végéig köti a vállalkozót: menet közben nem lehet visszaváltani a bank saját árfolyamára.
Az alkalmazandó árfolyam dátuma a legtöbb esetben a teljesítés napja. Néhány speciális esetben más nap az irányadó: előlegnél a pénz jóváírásának vagy kézhezvételének napja, fordított adózás alá eső beszerzésnél az adófizetési kötelezettség keletkezésének napja, időszakos elszámolású ügyletnél pedig a számla kiállításának napja.
Ez a kérdés csak akkor merül fel, ha a számládon egyáltalán szerepel áthárított áfa. Alanyi adómentes vállalkozóként, vagy olyan ügyletnél, ahol a teljesítés helye miatt nem magyar áfát számítasz fel, ez az egész szabálycsoport nem alkalmazandó, hiszen nincs mit forintosítani áfa címén.
Szja bevétel: más dátum, mint az áfánál
Ez a leggyakrabban félreértett pont: az szja szerinti bevétel forintosítási dátuma nem szükségszerűen ugyanaz, mint az áfa teljesítési napja. Egyéni vállalkozóként pénzforgalmi szemléletben adózol, tehát a bevétel a ténylegesen megszerzés napján, azaz amikor a pénz jóváíródik a bankszámládon, vagy készpénzben átveszed, minősül megszerzettnek, nem a számla kiállításának vagy a teljesítésnek a napján. Ha egy ügyfél 30 napos fizetési határidővel fizet, az áfa-köteles teljesítés napja és a bevétel szja szerinti megszerzésének napja hetekkel eltérhet egymástól, és emiatt eltérő árfolyamon kell forintosítani a kétféle célra.
Az Szja tv. főszabályként a bevétel megszerzésének napján érvényes MNB hivatalos árfolyamot rendeli alkalmazni. Egyszerűsítésként választható a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam is, feltéve, hogy ezt az adóévben végig, következetesen alkalmazod, tehát nem válogathatsz esetenként a két módszer között.
Kiadások devizában, tételes költségelszámolásnál
Ha vállalkozói szja szerint, tételes költségelszámolással adózol, és egy költséget devizában fizetsz ki, ugyanaz a logika érvényes fordítva: a kiadást a kifizetés napján érvényes MNB árfolyamon kell forintra átszámítanod, összhangban azzal, hogy a költségelszámolás egyéni vállalkozóként pénzforgalmi szemléletű: a kiadás a kifizetés adóévében számolható el, függetlenül a beszállítói számla dátumától. Átalányadózóként ez a kérdés fel sem merül, hiszen ott a költséget nem tételesen, hanem a törvényi költséghányaddal veszed figyelembe.
Nincs külön adó a devizaszámla tartásán
Sok vállalkozó tart fenn devizaszámlát, hogy ne kelljen minden egyes beérkező utalást azonnal forintra váltania. Ez önmagában nem keletkeztet külön adókötelezettséget: a bevétel forintösszege a fentebb leírt szabály szerint, a megszerzés napján rögzül, és az, hogy a pénzt ténylegesen mikor váltod át forintra, ezen már nem változtat. Ez eltér attól a magánszemélyeket érintő szabálytól, amely a deviza spekulatív adásvételéből származó árfolyamnyereséget adóztatja: az egyéni vállalkozói bevételként megszerzett deviza tartása és későbbi átváltása nem esik e szabály alá.
A gyakorlatban
Egy devizás tétel könyveléséhez mindig érdemes két adatot rögzíteni: az eredeti devizaösszeget és a megfelelő árfolyamon számolt forintösszeget, hiszen a nyilvántartásnak és a bevallásnak forintban kell megjelenítenie a bevételt és a kiadást. Az EV Napló is így működik: devizában rögzített tételeknél a háttérben az MNB hivatalos napi árfolyamát alkalmazza, hétvégén vagy ünnepnapon a legutóbb közzétett árfolyamra esik vissza, és mind az eredeti, mind az átváltott összeget megőrzi, így egy utólagos ellenőrzésnél is visszakereshető, milyen árfolyamon került rögzítésre a tétel. Ha áfaalanyként azt szeretnéd, hogy ez az MNB-árfolyam az áfa szempontjából is a hivatalosan választott árfolyam legyen, ezt a fentebb leírtak szerint külön be kell jelentened a NAV-nak: enélkül az alapértelmezett szabály szerint a bankod saját devizaeladási árfolyama az irányadó az áfa forintosításánál, még akkor is, ha te magad az MNB árfolyamon tartod nyilván a tételt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, elsősorban a számla adattartalmára vonatkozó 172. § és az árfolyamra vonatkozó 80. §, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5-6. §-a (net.jogtar.hu, net.jogtar.hu).
Utolsó frissítés: 2026. 08. 10.