Áfa alapjai áfaköteles egyéni vállalkozóknak

Az áfa alapmechanizmusa

Áfaalanyként az általad felszámított, azaz a vevőtől beszedett áfa és a beszerzéseidre rád áthárított, előzetesen felszámított áfa különbözetét kell megfizetned, vagy visszaigényelned. Ha a felszámított áfa meghaladja a levonhatót, a különbözetet ("fizetendő adót") be kell fizetned; ha a levonható rész a magasabb, a különbözetet a következő időszakra átviheted, vagy meghatározott feltételekkel visszaigényelheted.

Ez a legfontosabb különbség az alanyi adómentességhez képest: alanyi adómentesként nem számítasz fel áfát az értékesítéseidre, de a beszerzéseidet terhelő áfát sem vonhatod le; áfaalanyként viszont mindkét irányban elszámolsz.

Az áfa mértéke

Az általános áfamérték a termékek, szolgáltatások adóalapjának 27%-a. Ettől eltérő, kedvezményes 5%-os és 18%-os kulcs, valamint 0%-os kulcs csak a törvény mellékleteiben tételesen felsorolt termékekre, szolgáltatásokra vonatkozik, vámtarifaszám vagy TESZOR-besorolás szerint meghatározva. Tipikusan kedvezményes kulcs alá esik például a legtöbb élelmiszer, könyv, gyógyszer, egyes egészségügyi termékek, a távhőszolgáltatás és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás.

Levonási jog: mit vonhatsz le?

A beszerzéseidet terhelő áfát csak akkor vonhatod le, ha a beszerzés az adóköteles gazdasági tevékenységeddel függ össze, és arról szabályszerű számlával rendelkezel. Néhány kiadástípusnál a törvény kifejezetten kizárja vagy korlátozza a levonási jogot, ilyen tipikusan a személygépkocsi beszerzését terhelő áfa (erről a gépjárműköltségek elszámolásáról szóló cikkben olvashatsz), valamint egyes étkeztetési és lakóingatlannal kapcsolatos beszerzések.

A pénzforgalmi elszámolás mint választható egyszerűsítés

Ha az éves, áfa nélkül számított árbevételed nem haladja meg a 125 000 000 forintot, választhatod a pénzforgalmi elszámolást: ekkor a fizetendő áfát nem a számla kiállításakor, hanem a vevő általi tényleges kifizetéskor kell megállapítanod, a levonható áfát pedig csak akkor érvényesítheted, amikor te magad kifizetted a beszerzést terhelő számlát. Ez sok, késve fizető vevőkkel dolgozó vállalkozónak kedvező, mert nem kell megelőlegezned az áfát a bevétel tényleges beérkezése előtt. A választást be kell jelentened a NAV-hoz, és a számlán fel kell tüntetned a "pénzforgalmi elszámolás" megjelölést.

Mikor kell havonta, negyedévente vagy évente bevallanod?

Az áfabevallás gyakoriságát (havi, negyedéves vagy éves) a bevallott, elszámolandó adód nagysága és néhány más körülmény határozza meg; ezt és a pontos határidőket az adóbevallási határidőkről szóló cikk mutatja be részletesen.

Számlázás és online adatszolgáltatás

A számlakiállítás és a NAV Online Számla adatszolgáltatás szabályairól, valamint a hamarosan kötelezővé váló e-nyugta adatszolgáltatásról a számlázási kötelezettségekről szóló cikkben, illetve a pénztárgépről és e-nyugtáról szóló cikkben olvashatsz.

Európai uniós beszerzések: mikor kell közösségi adószám?

Ha az Európai Unió más tagállamában letelepedett adóalanytól szolgáltatást veszel igénybe, például hirdetési szolgáltatást vagy előfizetéses szoftvert egy másik tagállamban bejegyzett cégtől, vagy terméket szerzel be, vagy ilyeneket értékesítesz, közösségi adószámot kell igényelned, még mielőtt az első ilyen ügyletet lebonyolítanád. A közösségi adószám a rendes magyar adószámod nemzetközi ügyletekhez használt, "HU" előtaggal ellátott változata; a bejelentést a NAV-hoz kell megtenned.

Fordított adózás: ha külföldi szolgáltatást veszel igénybe

A vállalkozások közötti (B2B) szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének főszabálya szerint a szolgáltatás ott adózik, ahol a megrendelő letelepedett. Ez azt jelenti, hogy ha egy másik tagállamban letelepedett adóalanytól, például egy másik EU-országban bejegyzett hirdetési platformtól veszel igénybe szolgáltatást, a teljesítés helye Magyarország, és neked, mint magyar igénybevevőnek kell megállapítanod és megfizetned a magyar áfát, fordított adózással, akkor is, ha a külföldi szolgáltató nem számított fel rá áfát. A fordított adózás alá eső beszerzés a rendes áfabevallásodban egyszerre jelenik meg fizetendő és, ha egyébként jogosult vagy a levonásra, levonható tételként is, ezért a legtöbb esetben nem jár tényleges pénzmozgással, csak bevallási és nyilvántartási kötelezettséggel.

Fontos, hogy ez a szabály az alanyi adómentes egyéni vállalkozókra és a katásokra is vonatkozik: rájuk a fordított adózás alá eső, határon átnyúló beszerzés esetén nincs kivétel, ezért nekik is közösségi adószámot kell igényelniük, és a fordított adózás szerinti áfát be kell vallaniuk és meg kell fizetniük, még ha az egyéb tevékenységük egyébként mentes is az áfa alól.

Az összesítő nyilatkozat

A közösségi adószámmal rendelkező áfaalanynak a rendes áfabevallás mellett külön, úgynevezett összesítő nyilatkozatot (az 'A60 jelű nyomtatványon) is be kell nyújtania minden olyan időszakról, amelyben közösségi kereskedelmet folytatott: ez sorolja fel a másik tagállami partnerek adószámát és az ügyletek összegét. Az összesítő nyilatkozat gyakorisága főszabály szerint követi az áfabevallásod gyakoriságát, de ha a negyedévre eső, közösségi értékesítéseid vagy beszerzéseid áfa nélkül számított, összesített értéke meghaladja a 50 000 eurót, havi gyakoriságra kell áttérned. Emellett közösségi adószámmal rendelkező adóalany nem lehet éves bevalló: legalább negyedévente be kell nyújtania az áfabevallást is.

Közösségen belüli termékbeszerzés

Ha terméket, árut szerzel be egy másik tagállamban letelepedett, ott adóalanyként nyilvántartott eladótól, és a termék emiatt Magyarországra kerül, ez Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, amely után, hasonlóan a fordított adózáshoz, neked kell megállapítanod és bevallanod az áfát, függetlenül attól, hogy az eladó felszámított-e rá áfát a saját országában. Nincs olyan alsó értékhatár, ami alatt egy általános szabályok szerint adózó áfaalany mentesülne e szabály alól.

Harmadik országokkal, azaz az EU-n kívüli államokkal folytatott ügyletek

Az eddigi szakaszok az Európai Unión belüli ügyletekről szóltak. Ha nem uniós tagállammal, hanem egy harmadik országgal, például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal vagy Svájccal kereskedsz, más szabályok vonatkoznak rád.

Termékexport harmadik országba

Ha terméket adsz el egy harmadik országban letelepedett vevőnek, és a termék ténylegesen elhagyja az Európai Unió területét, az értékesítés adómentes termékexportnak minősül. A mentesség feltétele, hogy a kiléptetést a vámhatóság igazolja, méghozzá a teljesítéstől számított 90 napon belül; ha a kiléptetés csak később, de 360 napon belül történik meg, a korábban felszámított áfát visszaigényelheted: a helyesbített, adómentes számla és a kiléptetést igazoló okirat birtokában, abban a bevallásban, amelyben ezek rendelkezésedre állnak, tehát nem a korábbi időszak önellenőrzésével. Ha a kiléptetés 360 nap múlva sem történik meg, a mentesség végleg elesik, és a számlára az egyébként irányadó áfamértéket kell felszámítanod.

Termékimport harmadik országból

Ha terméket hozol be egy harmadik országból, az importáfát alapesetben a vámhatóság veti ki a vámkezeléskor, a termék értékétől függetlenül: nincs olyan alsó értékhatár, ami alatt az import mentesülne az áfa alól. A megfizetett importáfát a rendes áfabevallásodban helyezheted levonásba, ha a termék az adóköteles tevékenységedhez kapcsolódik. Megbízható adózói minősítés és a vámhatóság engedélye birtokában az importáfa a vámkezeléskor történő megfizetés nélkül, önadózással is rendezhető, ez azonban a legtöbb kezdő egyéni vállalkozó számára egyelőre nem elérhető egyszerűsítés.

Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli üzleti ügyfélnek

Ha egy, az Európai Unión kívül letelepedett vállalkozásnak nyújtasz B2B szolgáltatást, a főszabály szerinti teljesítési hely a megrendelő országa, tehát az ügylet az áfatörvény területi hatályán kívül esik: a számládon nem számítasz fel magyar áfát, hanem az áfatörvény hatályán kívüliségre utaló megjegyzést kell rá írnod. Az ilyen ügylet az összesítő nyilatkozatban sem szerepel, hiszen az kizárólag a közösségi kereskedelmet gyűjti. (Ugyanerről a szabályról a külföldi bevételről szóló cikk is ír, az értékesítés oldaláról bemutatva.)

Szolgáltatás igénybevétele harmadik országbeli szolgáltatótól

Fordítva, ha te veszel igénybe B2B szolgáltatást egy harmadik országban letelepedett szolgáltatótól, például egy Európai Unión kívüli szoftvercégtől vagy külföldi megbízási jogviszonyban dolgozó szakembertől, a főszabály szerinti teljesítési hely a te letelepedési helyed, vagyis Magyarország. Ilyenkor, ugyanúgy mint egy uniós beszerzésnél, neked kell megállapítanod és megfizetned a magyar áfát fordított adózással, akkor is, ha a szolgáltató nem számított fel rá adót; ehhez a NAV-nál ugyanúgy közösségi adószámot kell igényelned, mint az uniós beszerzéseknél, mert a bejelentkezés a harmadik országbeli, főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatási ügyletekre is kiterjed. Ez a szabály attól függetlenül érvényes, hogy alanyi adómentes vagy áfaalany egyéni vállalkozó vagy-e.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül adótanácsadásnak. Forrás: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (net.jogtar.hu), valamint a NAV 14. számú, "Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak" (2026. 01. 22.) és 29. számú, "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyok közösségi ügyletei" (2026. 01. 26.) című információs füzetei.

Utolsó frissítés: 2026. 07. 31.